Több tucat szerződés átnézése során nem találtam olyan esetet, amelyben a pénzintézeti elszámolása transzparens és matematikailag megfelelő lett volna. A jelenségre, és nem egyes pénzintézetekre kívánok fókuszálni, ezért a pénzintézet megnevezése nélkül néhány jellegzetes elszámolási visszaélésre hívnám fel a figyelmet.
Az elszámolás vonatkozásában meghatározó törvényi előírás:
HPT. 203. § c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.
1.
Számos szerződés hivatkozik a svájci frank alapú hitelnél a CHF LIBOR, euró alapnál az EURIBOR értékére. Csak elvétve akad pénzintézet, amelyik az aktuális értéket nyilvánosságra hozza. De nem találtam olyan magyar pénzintézetet sem, ahol a történelmi adatok is elérhetők lennének. A kamat számításának alapvető feltétele a kiinduló bázisadat ismerete, amit jogszabály is előír:
Az Alkotmány 61. § (1) „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
A személyes adatok védelméről, és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint: „Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.”
A CHF LIBOR, EURIBOR értékének nyilvánosságra hozatala a pénzintézet részéről kötelező.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kötelezettség a közérdekű információk nyilvánosságra hozatala, ami a saját maga által készített Nyilvánosságra hozatali politika ír elő, ami a szervezet honlapján Szabályzó eszközök/Működési politikák/Nyilvánosságra hozatali politika útvonalon érhető el. A PSZÁF nagyon szakszerűen határozza meg, mi a nyilvánosság, mit kell nyilvánosságra hozni, sőt kijelöli magát arra, hogy a széles köröket érintő információ esetében felületet biztosít. A PSZÁF saját előírását nem tartja be, nem tette és nem is teszi közzé a referencia kamatokat.
A CHF LIBOR, EURIBOR értékek a REUTERS és a BBA honlapjáról érhetők el. Mindkét honlap angol nyelvtudást igényel és a történelmi adatokat csak előfizetők hívhatják le. Elképzelhetetlen és lehetetlen feltétel, hogy az ügyfél több száz eurót költsön a történelmi LIBOR érték megtekintéséért. (Pl. mennyit esett 2009. januárban a CHF LIBOR értéke, miközben a bank neki nem csökkentette a kamatát.) A referenciakamat közlésének hiánya kimeríti a Hpt. 213. § (1) c) pontjának semmisségi feltételét.
2.
Számos pénzintézet van, amelyik nem kötötte ki a CHF LIBOR érékét, bár svájci frank alapú szerződést kötött. Ebben az esetben a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata a mérvadó. (Ezt a tényt a PSZÁF 2006. szeptemberében megjelent tájékoztatója is tartalmazza.) A referencia kamat ingyen elérhető a SIX Swiss Exchange/Markdaten/Swiss Reference Rates útvonalon. http://www.six-swiss-exchange.com/indices/swiss_reference_rates/reference_rates_de.html
Közölni kellett volna az ügyfelekkel, hogyan lehet elérni a tőzsde oldalát és hogyan kell kiválasztani referencia kamat. A PSZÁF nyilvánossági politikájának 7. pontja határozza meg pénzügyi kultúra, a fogyasztói tudatosság megvalósulását, gyakorlatban azonban nem teljesíti.
3.
A hitelszerződésekben csaknem minden esetben egyenletes törlesztő részleteket írnak elő a fogyasztó részére, ami az annuitás módszerével számítható. Az annuitás minden Microsoft programban benne van. Az Excel/Képletek/Pénzügyi/Részlet útvonalon érhető el. Ennek ellenére egyes pénzügyi szolgáltatók számítása eltér az egész világon egységesen használt képlettől.
4.
Általános tapasztalat, hogy a pénzügyi szolgáltató a szerződésben közöl egy kamatlábat, azonban az ezzel számolt törlesztő részlet nem egyezik meg a Microsoft programmal számolt matematikai értékkel. A törlesztő részlet alapján számított kamatláb 0,5-2% magasabb a szerződésben szereplő mértéknél, ami a havi törlesztő részletet akár 10%-kal is emelheti.
5.
A bank a későbbi folyósításra hivatkozással devizában egy keretösszeget határoz meg, ami akár 10-15%-kal is magasabb a ténylegesen folyósított kölcsönnél. (Egyébként erre jegyezteti be a jelzálogot, ami súlyos visszaélésre adhat okot.) A törlesztő részletet és egyéb költségeket is a keretösszeg alapján határozza meg.
6.
A pénzintézet a svájci frank alapú szerződésnél egy speciális számítási módot alkalmaz, amelynek egyik eleme a forint kamat. Vajon devizaalapú szerződést kötöttek-e a felek, ha végső soron forint kamattal számolnak?
7.
A pénzintézet az általa megadott kamatszámítási képletben forint kamatot határoz meg, csak nem jelöli meg, milyen forint kamatra (MNB, BUBOR, banki?) gondolt.
8.
A pénzintézet olyan bonyolult számítási módszert alkalmaz, amely áttekinthetetlen, és így semmisnek minősül.
9.
A pénzintézet a kamat mértékét az árfolyam változás arányában emeli, ami alapvetően ellentétes a hitelpiaci törvénnyel.
10.
A pénzintézet olyan elszámolást ad az ügyfélnek, amely követhetetlen számítási módszert tartalmaz.
11.
A pénzintézet a saját maga által előírt kamatperiódust nem tartja be.
12.
A bank olyan költségtételt alkalmaz, amely fogalmat sem a Hpt., sem a bank saját fogalomtára nem tartalmaz, de az elszámolásban mégis érvényesíti.
13.
A végtörlesztés esetén a bankok jellemzően nem adták meg a tételes elszámolást. Az ügyfél által rendelkezésre álló adatokból számított érték a hitel értékétől függően akár milliós tételekkel magasabb a bank szerint fizetendő összegnél.
14.
Meg kell jegyezni, hogy számos pénzügyi szolgáltató szerződése semmis, sőt egyes esetekben nem a semmisség a kérdés, hanem hogy hányszorosan semmis. Mindez arra utal, hogy a pénzügyi szolgáltatók a szerződéskötés idején nem is törődtek a törvényi előírások betartásával.
15.
Egyetlen szerződést sem láttam, amelyben a CDS felár, mint a kamat mértékét befolyásoló tényező szerepelt volna. A banknak tehát nincs erkölcsi alapja a jelzett mutató változására hivatkozni.
16.
A pénzintézet emeli a kamatot, majd a korábbi befizetések eredményeként keletkezett tőkecsökkenést nem veszi figyelembe, hanem az eredeti tőkeösszeg szerint számolja újra az annuitást és állapítja meg a törlesztő részletet. Ezzel a módszerrel a kölcsön kifizethetetlen.
Megítélésem szerint a PSZÁF-nak hivatalból kellene foglalkozni az árazás egyes szabálytalanságainak törvényesítésével. Kötelezni kellene a pénzintézeteket a korrekcióra és a túlszámlázás tőkefizetésként való rendezésére. Amennyiben továbbiakban is előfordul pénzügyi visszaélés, olyan mértékű szankciót alkalmazni, ami a hamis számításokból adódó nyereségnél mértékénél magasabb bírságot eredményez. Csak egy ilyen módszer alkalmas a hamis elszámolások visszaszorítására.
Budapest, 2012. március 19.
Makkos Albert
